�ldott bog�ncs (Cnicus benedictus, Carduus benedictus): Nevezik m�g �ldottfûnek, keserû bog�ncsnak, benedekfûnek. A druid�k szent n�v�nye, mindenekelõtt v�delmet �s erõt ad. A kertben termesztve t�vol tartja a h�zt�l a tolvajokat.
Angol repk�ny (Hedera helix): M�rgezõ! A druid�k szent n�v�nye. A t�li napfordul�val �ll kapcsolatban, mikor is d�sz�t�sre haszn�lt�k. A h�z k�r�l n�võ vagy a falakat befut� repk�ny v�delmet biztos�t a lak�k sz�m�ra.
Bab�r (Laurus nobilis): Nevezik nemesbab�rnak, �desbab�rnak is. Annak idej�n a H�rmas Istennõ papnõi bab�rlevelek �get�s�vel n�velt�k l�tnoki k�pess�geiket. Ha bab�rlevelet tesznek a p�rn�juk al�, ez szint�n ihletet adhat, �s l�tom�sokat hozhat. A bab�r semleges�ti az �rtalmas hat�sokat, �s megsz�nteti az akad�lyokat.
Bakszak�ll (Filipendula ulmaria, Spirea ulmaria): Nevezik m�g gy�ngyvesszõnek, t�nd�rf�stnek. A h�rom legszentebb druida gy�gyfû k�z� tartozik a menta �s a verb�na mellett. Szerelmi var�zslatok idej�n szokt�k vele f�ld�sz�teni az olt�rt.
Bazsalikom (Ocimum basilicum): Bazsalikom �get�s�vel semleges�thetik az otthonukat s�jt� negat�v befoly�sokat. Ha val�ban alapos megtisztul�sra �s v�delemre v�gynak, hintsenek a helyis�gek sarkaiba kev�s bazsalikomot, s tegyenek a f�rdõviz�kbe is.
Berkenye (Sorbus aucuparia, Fraxinus aucuparia): Nevezik m�g v�r�sberkeny�nek, mad�rberkeny�nek, hegyikõrisnek, boszork�nyf�nak. A druid�k �s Brigit istennõ szent f�ja. Nagy erejû var�zsp�lc�k, botok, amulettek k�sz�thetõk belõle, s r�olvas�sokn�l is f�l�tt�b hat�sos. K�l�n�sen bogy�inak kitûnõ a m�gikus hat�sa, vigy�zzanak azonban, mert a magvak m�rgezõk! A vill�s berkenye�g seg�t vizet tal�lni. A var�zsp�lc�k a f�mkeres�sben �s �ltal�nos j�sl�s sor�n haszn�latosak, s tud�st adnak. A berkenyegallyakb�l rakott m�glya megid�zi a szellemeket, k�l�n�sen aj�nlatos ezt konfliktushelyzetek elõtt elv�gezni.
Bodza (Sambucus nigra): Nevezik feketebodz�nak is. A druid�k szent cserj�je. A ny�rk�z�pi napfordul�n a Feh�r H�lgynek �ldozt�k. A druid�k j�t�kony �s ront� var�zslatokat is v�geztek vele. Ha valaki a ny�rk�z�pi �nnepen meg�llt egy bodzabokor alatt, ugyanolyan hat�sa volt, mintha gomb�kb�l l�trej�võ t�nd�rk�rbe �llt volna, azaz megl�tta a "kis n�p" k�pviselõit. A bodz�b�l k�sz�lt var�zsp�lc�val elûzhetik a gonosz szellemeket vagy gondolatalakzatokat. A bodzas�pb�l vagy bodzafuvol�b�l elõcsalt dallamok ugyanilyen hat�s�ak.
Bojtorj�n (Arctium lappa): Nevezik m�g �tilapunak, bog�ncsnak vagy ragadv�nynak. �ztassanak egy mar�k bojtorj�nt egy v�d�r v�zbe, �s moss�k f�l vele a padl�t. Ez t�vol tartja a negat�v hat�sokat, v�d �s megtiszt�t.
Bor�kafenyõ (Juniperus communis): A druid�k szent n�v�nye. Bogy�it a kakukkfûvel elkeverve druida f�st�lõszerk�nt haszn�lt�k a szent ligetekben. Az ajt� mellett n�võ bor�kafenyõ t�vol tartja a tolvajokat. Az �rett bogy�k f�z�r�t kiakaszthatjuk a h�zban, mert szerelmet hoz.
Cickafarkk�r� (Achillea millefolium): Nevezik m�g eg�rfark� fûnek, ezerlevelû fûnek, h�t�vi szerelemnek. F�st�lõszerekhez adva jelentõsen fokozza a j�sk�pess�geket, ezenk�v�l szerelmi var�zslatokn�l is hat�sos. Boldog h�zass�got eredm�nyez.
C�drus (Cedrus libani): Nevezik m�g az �let F�j�nak, Arbor Vitae-nek, s�rga c�drusnak. A druid�k szent f�ja. A kontinens kelt�i annak idej�n c�drusolajban konzerv�lt�k az ellens�gek lev�gott fejeit. Ha tenyer�ket a levelekre helyezik, a f�ld energi�i �t�ramolnak �n�kbe.
Di�f�l�k, makkgub�k: A druid�k szentnek tartott�k, �s sz�mos var�zslatukhoz felhaszn�lt�k ezeket. N�ha var�zsp�lc�juk hegy�re is makkgub�t erõs�tettek. A di�f�l�k term�kenys�gi var�zslatokn�l tesznek j� szolg�latot.
�ger (Alnus glutinosa): A druid�k szent f�ja. A belet k�nnyen kitolhatj�k a friss, z�ld �gerhajt�sokb�l, s ek�ppen nagyszerû s�pot kapnak. Ha t�bb hajt�st �sszefognak, �s egyik v�g�ket facsappal, agyaggal vagy erre alkalmas, megszil�rdul� vegy�lettel ledugaszolj�k, az �gy k�sz�lt s�ppal megid�zhetik az element�lokat. A s�pb�l elõcsalt hangmagass�g a hajt�sok hossz�t�l f�gg. A r�gi babona, hogy a szeleket s�psz�val elõ lehet csalogatni, innen sz�rmazik.
Ez�stfenyõ (Abies alba): Nevezik a sz�let�s f�j�nak is. A druid�k szent f�ja. A fenyõtût sz�l�sn�l �gett�k el, hogy meg�ldj�k �s v�delmezz�k a kismam�t �s az �jsz�l�ttet.
Fagy�ngy (Viscum album): Nevezik m�g gyimbornak, mad�rl�pnek, arany�gnak. Ez volt a druid�k legszentebb n�v�nye, s a t�li napfordul� a fagy�ngy uralma alatt �llt. Bogy�i m�rgezõk! A felaggatott fagy�ngycsokrok minden �rt� befoly�s ellen megv�denek. A bogy�kat szerelmi f�st�lõszerk�nt haszn�lj�k.
Feh�r �r�m (Artemisia absinthicum): Belõle k�sz�l az abszint. A druid�k szent n�v�nye, var�zshat�sa igen nagy; a holdistens�gek uralma alatt �ll. Nagyobb mennyis�gben fogyasztva f�lhalmoz�dik a szervezetben �s erõsen m�rgezõ hat�s�! Samhain (mindenszentek) idej�n m�s f�st�lõszerekkel egy�tt �getve megn�veli a j�võbe l�t�s k�pess�geit �s a szerelmi es�lyeket. K�l�n�sen a fekete �r�mmel tan�csos p�ros�tani. Fokozza a f�st�lõszerek �rd�gûzõ, v�delmezõ hat�s�t.
Fekete f�ldit�k (Bryonia alba, Bryonia dioica): M�rgezõ! Nevezik m�g angol mandrag�r�nak, h�lgyek gy�gyul�s�nak �s b�d�s g�ny�nek is. Gy�kerei helyettes�thetik a k�l�nben igen ritka mandrag�ragy�keret. Ha egy darab gy�keret p�nzre helyeznek, p�nz �ll a h�zhoz.
Fekete nad�lytõ (Symphytum officinale): Nevezik m�g pozdornak, fekete gyop�rnak. A levelekbõl �s gy�kerekbõl k�sz�lt te�k, tinkt�r�k �s borogat�sok gyors�tj�k a sebek �s csontt�r�sek gy�gyul�s�t �s megsz�ntetik a ki�t�seket. �tipoggy�szuk nagyobb biztons�gban lesz, ha mindegyik csomagban elhelyeznek egy darabka gy�keret.
Fekete �r�m (Artemisia vulgaris): Nevezik m�gtenger�szdoh�nynak, boszork�nyfûnek, �regembernek. A druid�k szent n�v�nye. D�rzs�lj�k be a friss n�v�nnyel krist�lygoly�ikat �s var�zst�kreiket, hogy megn�velje var�zserej�ket. A fekete �r�m m�gikus kisug�rz�sa akkor a legnagyobb, ha telihold idej�n gyûjtik �ssze. �ztassanak negyed uncia (kb. 30 g) fekete �rm�t egy �veg borban h�t napig, kezdj�k a mûveletet �jholdkor. Ha kis adagot leszûrnek �s megisznak belõle, ez meg�les�ti l�tnoki k�pess�geiket, t�bbek k�z�tt a krist�lyj�sl�s sor�n. Ha a ny�ri napfordul� idej�n gyûjtik, szerencs�t hoz.
Fenyõ (Pinus spp.): A druid�k szentnek tartott�k, s az �rek h�t t�rzsfõn�k f�j�nak egyike volt. A megsz�r�tott leveleket egyenlõ mennyis�gû bor�kagallyal �s c�rduslev�llel elkeverve megtiszt�thatj�k otthonukat vagy a szertart�s ter�let�t. A fenyõtobozokat magukn�l hordva megn�velhetik term�kenys�g�ket. Kiv�l� tiszt�t� f�rdõt k�sz�thetnek, ha tûlevelekkel megt�ltenek egy laza sz�v�sû zacsk�t, s f�rdõvizet folyatnak �t rajta. A szabadt�ri var�zslatok t�rs�geit fenyõs�prûvel tiszt�thatj�k �s szentelhetik meg.
Fûz (Salix alba): Nevezik m�g feh�rfûznek, b�jol�f�nak, boszork�nyaszpirinnek. Az �rek h�t szent f�j�nak egyike, a druid�k szent f�ja. A Hold hat�sa alatt �ll, �s a Feh�r H�lgy f�ja. A fûzligeteket annyira szentnek tartott�k, hogy a papok, papnõk �s k�zmûvesek ide j�rultak, hogy �kessz�l�sra, l�tnoki k�pess�gekre, tehets�gre �s ihletre tegyenek szert. Ha k�rnek valamit egy fûztõl, k�ssenek csom�t egyik hajl�that� hajt�s�ra, majd miut�n k�v�ns�guk teljes�lt, oldozz�k el ezt a csom�t. Ne feledkezzenek meg k�sz�netet mondani a fûzf�nak, �s hagyjanak ott aj�nd�kot.
Galagonya (Crataegus oyacantha): Nevezik cseregalagony�nak, m�jusf�nak is. A druid�k szent cserj�je. A belõle k�sz�lt var�zsp�lc�k erõs var�zserõvel b�rnak. A vir�gok felajzz�k a f�rfiak erotikus fant�zi�j�t.
Gyûszûvir�g (Digitalis Purpurea): M�rgezõ! Nevezik m�g t�nd�rkesztyûnek, t�nd�rujjnak, halottak csengõj�nek. A druid�k szent n�v�nye, amelyet a t�nd�rekkel �s a "kis n�ppel" hoztak kapcsolatba.
H�romlevelû l�here (Trifolium spp.): Nevezik m�g v�r�s vagy r�ti l�her�nek. A druid�k szent n�v�nye, az isteni h�rmass�got jelk�pezi. Ha l�her�t szednek, mindig hagyjanak ott valamit fizetts�g gyan�nt, mert a l�here a "kis n�p" �s a t�nd�rek kedvenc n�v�nye. J� sz�vvel veszik, ha egy csipet gy�mb�rt tesznek le, vagy kev�s tejet �ntenek a f�ldre. Az olt�rt l�herelevelekkel fel�kes�tve valamennyi h�rmas isten elõtt tisztelegnek. Amennyiben magukkal hordanak egy l�herelevelet, ez szerencs�t hoz �s v�delmet ad; a n�gylevelû l�her�vel a katonas�g al�l lehet kib�jni.
Holdruta (Botrychium lunaria): A holdsarl� alak� levelekkel �s sz�rakkal szerelmi b�jol�sra szolg�l� zacsk�kat szoktak kit�mni. Ha medalionba kedves�k k�pe mell� egy lev�ldarabk�t tesznek, ez szavatolja az �r�k szerelmet.
Illatos macskamenta (Nepeta cataria): Nevezik gy�ngyment�nak is. A druid�k szent n�v�nye, a harcosok csat�ba indul�s elõtt r�gt�k, hogy megn�velj�k k�zdõkedv�ket. Nagy, megsz�r�tott leveleit var�zsk�nyvek k�nyvjelzõik�nt is haszn�lhatj�k j�t�kony befoly�sa miatt. Ha adnak belõle a cic�nak, ezzel term�szetf�l�tti k�tel�kekbe l�pnek a h�zi kedvenccel.
�r moszat (Chondrus crispus): Nevezik gy�k�rmoszatnak is. Megb�zhat� j�vedelemforr�st biztos�t. Ha szerencse- �s p�nzhoz� bab�kat k�sz�tenek, t�mj�k ki õket ezzel a moszattal. F�st�lõszerk�nt �getve a var�zslatok idej�n szint�n szerencs�t �s anyagi gyarapod�st hoz. Hints�k meg vele a p�nzt�rc�juk belsej�t.
Kamilla (Anthemis nobilis): Nevezik m�g orvosi sz�kfûnek, bubulyk�nak, kat�k�nak, r�ti pipisk�nek. Olyan a szaga, mint a friss alm�nak, s m�r ezt az illatot besz�vni is roppant megnyugtat�. Szel�d altat�szert k�sz�thetnek, ha k�t te�skan�l kamill�t �t percig forr� v�zben �ztatnak. El is �gethetik, vagy bõs�gzs�kjukhoz tehetik, hogy megn�velj�k vagyonukat.
Kerti alma: A druid�k szent f�ja. V�gjanak f�l egy alm�t h�romfel�. A v�gott fel�letet d�rzs�lj�k a szem�lcs�kh�z, �s mondj�k azt: "Szem�lcs, kotr�dj az alm�ba!" Ezut�n temess�k el az almadarabokat, s mikor ezek elrohadnak, a szem�lcs�k is eltûnnek majd. A v�rrel vagy borral dolgoz� r�gi var�zslatokban almaecetet is haszn�lhatnak.
Kerti kakukkfû (Thymus vulgaris), Mezei kakukkfû (Thymus serpyllum): Nevezik m�g d�mutk�nak. A druid�k szent n�v�nye. Kakukkfûbõl �s major�nn�b�l fõz�tt te�t �ntve a f�rdõv�zbe megtisztul�st hoz� var�zsf�rdõt k�sz�thetnek. A kakukkfûvel kit�m�tt p�rna elûzi a r�m�lmokat. Ha temet�sre hivatalosak, a kakukkfû�g semleges�ti a gy�szol�k negat�v kisug�rz�s�t.
K�gy�gy�kerû keserûfû (Polygonum spinosa): Nevezik pacsirtafûnek, l�romnak, szerpent�ri�nak is. Ha magukkal hordj�k a sz�r�tott gy�k�r egy darabj�t, k�nnyebben teherbe esnek.
Koml� (Humulus lupulus): A druid�k szent n�v�nye. Ha p�rn�jukat sz�r�tott koml�val t�mik ki, j� lesz az �lmuk, �s meggy�gyulnak.
Korpafû (Lycopodium clavatum): Nevezik m�g boszork�nylisztnek, farkaskaromnak vagy szarvasagancsnak. A druid�k szent n�v�nye. Kiz�r�lag a papnõk vagy papok gyûjthett�k, �s ez�sttõrrel v�gt�k le. A n�v�ny r�szei �s a sp�r�k (ezeket j�liusban �s augusztusban szerezt�k be) �ld�s �s v�delem c�ljait szolg�lt�k.
K�k�ny (Prunus spinosa): A druid�k szent f�ja. A druid�k fekete viaszfigur�kba vagy az ellens�get �s rosszakar�kat jelk�pezõ b�bukba sz�rtak a k�k�ny t�sk�ivel. Mielõtt ezt el�getn�k, akassz�k r� a bajkeverõ nev�t, vagy karcolj�k k�s�kkel a viaszba. Egy-egy t�sk�t illesszenek a gyertyafigura homlok�ra, sz�v�re�s has�ra a k�vetkezõ szavakkal: "Gonosz, t�rj vissza ahhoz, aki k�ld�tt. �n �s az eny�im szabadok lett�nk. Baj �s �rt�s nem l�phet be hozz�nk. Ezennel levettem magunkr�l a ront�st."
Kõris (Fraxious excelsior): A druid�k szent f�ja. A druid�k gyakran kõrisbõl k�sz�tett�k var�zsp�lc�ikat, melyeket d�sz�tõ mint�kkal l�ttak el. A kõrisp�lc�kkal gy�gy�thatnak, �ltal�nos �s napm�gi�ban alkalmazhatj�k õket. Ha friss kõrisleveleket tesznek a p�rn�juk al�, ezek j�s�lmokat hoznak majd �n�knek. Gyûjts�k �ssze a kõrisleveleket, �s vigy�k ki õket a szabadba egy cs�ndes zugba, ahol zavartalanul dolgozhatnak. Kardjukkal vagy k�s�kkel rajzoljanak k�rt maguk k�r� a f�ld�n. Legyen ez a k�r el�g nagy ahhoz, hogy �tl�p�se n�lk�l dolgozhassanak. Ezut�n forduljanak kelet fel�, s fogjanak mindk�t kez�kbe kõrisleveleket. Mondj�k a k�vetkezõt: "Kelet element�ljai, levegõ urai, tan�tsatok, adjatok ihletet." N�h�ny levelet sz�rjanak a levegõbe kelet fel�. Majd d�l fel� fordulva mondj�k: "D�l element�ljai, tûz urai, adjatok erõt, hozzatok v�ltoz�st." N�h�ny levelet sz�rjanak a levegõbe d�li ir�nyban. Ezut�n nyugat fel� fordulva mondj�k: "Nyugat element�ljai, v�z urai, gy�gy�tsatok meg, hozzatok szerelmet." N�h�ny levelet sz�rjanak a levegõbe nyugat fel�. Majd forduljanak �szak fel� a k�vetkezõ szavak k�s�ret�ben: "�szak element�ljai, f�ld urai, adjatok j�l�tet �s sikert." N�h�ny levelet sz�rjanak a sz�lbe �szaki ir�nyban. Ezut�n a k�r k�zep�n t�rj�k sz�t karjukat, s mondj�k: "�ld�som r�tok, akik seg�ts�gemre j�tt�k. Bar�tok k�t�tt�k ezt az alkut." Most t�ntess�k el az im�nt megrajzolt k�rt.
K�r�mvir�g (Calendula officinalis): Nevezik m�g keny�rb�lvir�gnak, gyûrûvir�gnak, Nap jegyes�nek. A druid�k szent n�v�nye. A k�r�mvir�gos oldatot a vir�gokb�l k�sz�tj�k. A szemh�jat ezzel a folyad�kkal bed�rzs�lve megl�thatjuk a t�nd�reket. A p�rn�ba dugott vir�gok j�s�lmokat hoznak.
Macskagy�k�r (Valeriana officinalis): Nevezik macskagy�k�nk�nek, vand�lgy�k�rnek is. Szerelmi var�zslatokn�l, kiv�lt �sszevesz�sek elsim�t�s�n�l tesz j� szolg�latot. A p�rn�ba helyezve m�ly �lmot ad. B�r a gy�k�rnek erõs, �that� szaga van, n�melyik macska jobban kedveli ezt, mint a macskamenta illat�t.
Magyal (Ilex aquifolium): Az Egyes�lt �llamokban �lõ v�ltozata az Ilex opaca. A druid�k szent cserj�je. A t�li napfordul�t szentelt�k meg vele, ekkor magyallal d�sz�tett�k fel az otthonokat. A h�z k�rny�k�n el�ltetett magyal leveszi az otthoniakr�l a ront�st. Ha egy f�rfi egy zacsk� levelet �s bogy�t hord mag�val, ez megn�veli f�rfi�i vonzerej�t.
Major�nna (Origanum majorana), Vadmajor�nna (Origanum vulgare): Nevezik t�li �desk�nek, �desmajor�nn�nak is. A major�nna, menta �s rozmaring kever�k�nek oldat�t hints�k k�rbe a lak�sban, mert v�delmet ad. Ha egyes t�rgyaik szorulnak v�delemre, az oldat akkor is hat�sos.
M�jusi gy�ngyvir�g (Convallaria majalis): M�rgezõ! Nevezik Szentgy�ngyvir�gnak is. Ha a vir�gokat �sv�nyv�zbe �ztatj�k, �s az �gy kapott folyad�kkal k�rbelocsolj�k a szertart�s ter�let�t, ez b�k�t �s tud�st ad �n�knek.
Mogyor� (Corylup spp.): A druid�k szent cserj�je. A belõle k�sz�lt var�zsp�lc�kat feh�r m�gi�ra �s gy�gy�t�sra haszn�lj�k. A vill�s �gakkal vizet vagy kincset keresnek. Amennyiben a szabadban gyors v�dõk�rt �hajtanak vonni maguk k�r�, egy mogyor�gallyal megtehetik. A mogyor�b�l fûz�tt nyakl�ncot a h�zban vagy a szertart�s helyis�g�ben felf�ggesztve megid�zhetik a n�v�nyek t�nd�reit.
Orvosi tisztesfû (Stachys officinalis, Betonica officinalis, Stachys betonica): Nevezik m�g tarl�vir�gnak, kakastar�jnak vagy g�rv�lyfûnek is. A druid�k szent n�v�nye. A druid�k igen nagy var�zserõt tulajdon�tottak neki, mivel vele ûzt�k el a rossz szellemeket, tartott�k t�vol a lid�rc�lmokat �s a rosszkedvet. A ny�rk�z�pi napfordul�n megtisztul�s �s v�delem c�lj�b�l �gett�k el. Hints�k meg az ajt�k �s ablakok k�rny�k�t orvosi tisztesfûvel, s �gy v�dõg�t j�n l�tre az �rt� befoly�sok ellen. Amennyiben r�m�lmok gy�trik �n�ket, k�sz�tsenek kisp�rn�t, t�mj�k ki tisztesfûvel �s helyezz�k a rendes p�rn�juk al�.
�k�rfarkk�r� (Verbascum thapsus): Nevezik m�g mezei gyrety�nak, s�rga vir�gnak, banyak�pnak, gyertyab�lvirgnak, �ron vesszej�nek, b�rsonyk�nak, p�sztorbotnak. A por�tott leveleket n�ha "temetõ porak�nt" emlegetik �s helyettes�thetik is ezt a k�l�nb�zõ var�zslatokn�l.
Õszi margitvir�g (Chryanthemum parthenium): Nevezik mocs�ri b�kaliliomnak is. Az �ton j�r�k betegs�g vagy balesetek elh�r�t�s�ra hordt�k magukn�l.
Ny�rfa (Betula alba): Nevezik Erdõ H�lgy�nek, pap�rny�rf�nak vagy feh�rny�rf�nak is. A druid�k szent f�ja. �jholdkor �vatosan gyûjtsenek ny�rfak�rget. Az egyik k�regdarabra �rj�k r� piros tint�val: "Hozz nekem igaz szerelmet." �gess�k el ezt szerelmi f�st�lõszer �s a k�vetkezõ szavak k�s�ret�ben: "�rnõje szerelemnek, ura a v�gynak, add, hogy l�ngol� sz�vvel v�gyjak." Tegy�k hozz�, melyik istennõh�z vagy istenhez fordultak. De patakba vagy foly�v�zbe is vethetik a k�regdarabot, mik�zben azt mondj�k: "�tnak ind�tlak, szerelmi �zenet, fogj nekem szerelmet, sz�tsd f�l t�zemet."
Orb�ncfû (Hypericum perforatum): A druid�k szent n�v�nye. A kelt�k �th�zt�k a ny�ri napfordul�k alkalm�val gy�jtott �r�mt�zek f�stj�n, majd csat�ban viselt�k, mert �gy hitt�k, hogy l�thatatlann� tesz. Szellemek elûz�s�re is �gethetik.
P�fr�nyf�l�k, k�l�n�sen a H�mp�fr�ny (erdei pajzsika, Dryopteris filixmas), az �rval�nyhaj (Adiantum pedatum, �szak-Amerik�ba �s �zsi�ban honos), a Sasp�fr�ny (Pteridium acquilinum), a H�lgyp�fr�ny �s az �desp�fr�ny (kõm�zgy�k�r - mindkettõ honos az Egyes�lt �llamokban, Polypodium vulgare): A druid�k a szent f�kkal �ll�tott�k egy sorba a p�fr�nyf�l�ket. A h�mp�fr�nyok egyenes leveleit ny�rk�z�pen gyûjt�tt�k, majd megsz�r�tott�k �s magukkal hordt�k, hogy szerencs�t hozzon. Minden p�fr�nyf�le erõs v�delmezõ hat�ssal rendelkezik. Ha h�zon bel�l el�getik a p�fr�nyleveleket, nagy erejû v�dõfalat hoznak l�tre. Szabadban meggy�jtva esõt hoznak.
Rekettye (Cyticus scoparius): Nevezik sk�t vagy �r reketty�nek is. A druid�k szent f�ja, a tavaszi nap�jegyenlõs�g idej�n a s�lzan�tot (s�lbig�t) helyettes�theti. Az �rek az "orvosok erõss�g�nek" nevezt�k v�zhajt� hat�s� hajt�sai miatt. Szabadt�ri var�zslatokn�l s�p�rj�k v�gig rekettyegallyal a r�tus ter�let�t, hogy megtiszt�ts�k �s megv�dj�k azt. A bimb�k �s hajt�sok el�get�se lecs�ndes�ti a szelet.
R�ti f�z�ny (Lithrum salicaria): Ha otthon minden sarokba tesznek belõle, helyre�ll�tja a h�zi b�k�t, �s �sszhangot teremt a csal�dban.
Rutafû (Ruta graveolens): Nevezik m�g szagos vagy kerti rut�nak, kegyelemfûnek. A kelt�k var�zslatelh�r�t� tulajdons�gait tartott�k nagy becsben, rut�val le lehetett venni a ront�st. A friss rutagallyal szenteltvizet hintettek sz�t �ld�s, megszentel�s �s gy�gy�t�s c�lj�b�l. �rd�gûzõ �s tiszt�t� f�st�lõkever�kek r�szek�nt semleges�ti az �rt� hat�sokat �s mozg�sba hozza az esem�nyeket.
Salamonpecs�t (Polygonatum multiflorum, P. odoratum): H�laad� �ldozat gyan�nt �gethetõ az element�loknak.
S�lzan�t (Ulex europaeus): Nevezik s�lbig�nek �s t�sk�s reketty�nek is. A druid�k szent cserj�je. Aranys�rga vir�gait a tavaszi nap�jegyenlõs�ggel hozt�k kapcsolatba. F�j�t �s vir�gait v�delem gyan�nt �gett�k minden �rt� befoly�s ellen.
Szagosm�ge (Asperula odorata): Nevezik m�g erdõmesterfûnek vagy m�jusfûnek. A druid�k szent n�v�nye, amely sz�r�t�s ut�n �that� illatot �raszt. Egy �gacsk�t magukkal hordva megv�ltoztathatj�k �let�k foly�s�t, �s sikerre vihetik terveiket. Beltane-kor a borhoz adva elh�r�tja az akad�lyokat.
Szemvid�t�fû (Euphrasia officinalis): A druid�k szent n�v�nye. �vatosan forraljanak f�l egy mar�k gy�gyn�v�nyt j�l z�r�d� fedõvel letakart l�basban, f�l liter v�zben. Ezut�n szûrj�k le a szemvid�t�f�vet �s nyomkodj�k ki belõle a vizet min�l alaposabban. Az �gy k�sz�lt folyad�kot tarts�k j�l lez�rva f�nytõl v�dett, hûv�s helyen, de ne tegy�k hûtõbe. F�l b�gre �sv�nyv�zbe �ntsenek f�l te�skan�l fõzetet; ha ezt megissz�k, fokozza l�tnoki k�pess�geiket.
Tiszafa (Taxus baccata): Nevezik m�g angol tiszaf�nak, eur�pai tiszaf�nak. A druid�k szent f�ja. A t�li napfordul� uralma alatt �ll, a hal�l �s �jj�sz�let�s isteneinek szent n�v�nye. Az �rek tõrmarkolatokat, �jakat �s boroshord�kat k�sz�tettek belõle. A bogy�k m�rgezõk! F�j�t �s leveleit a s�rra helyezt�k, hogy �gy eml�kezzenek meg az elt�vozott lelkekrõl, �s arr�l, hogy a hal�l mind�ssze r�vidke �llom�s az �jj�sz�let�sek l�ncolat�ban.
T�lgy (Quercus robur): Nevezik Tannar k�rg�nek, feh�rt�lgynek is. A druid�k szent f�ja, õ volt a f�k kir�lya a Szent Ligetben. F�j�b�l var�zsp�lc�kat k�sz�tettek. A t�lgy term�s�t, a K�gy�toj�sk�nt is emlegetett makkot sokf�le r�olvas�sn�l alkalmazt�k. A legnagyobb megterm�keny�tõ erõvel az �jszaka gyûjt�tt makk rendelkezik. A druida papok �s papnõk a t�lgy lombjainak suttog�s�b�l vagy a k�z�tt�k megtelepedõ �k�rszem �nek�bõl olvast�k ki j�slataikat. A t�lgylevelek �get�se megtiszt�tja a l�gk�rt.
Vadcseresznye (Prunus serotina): Nevezik fekete csereszny�nek is. A druid�k szent f�ja. A kelta �nnepeken fak�rget vagy fahas�bokat �gettek.
Vadmenta (Mentha piperita, Mentha spicata, Mentha crispa): A druid�k szent n�v�nye. A gy�gy�t�s �s szerelmi var�zslat c�lj�b�l k�sz�tett textilbab�kat sz�r�tott mentalevelekkel t�mik ki. A f�st�lõszerhez adva megtiszt�tja a h�zat vagy a szertart�s ter�let�t.
Vadr�zsa (Rosa rubiginosa): Nevezik csipker�zs�nak, gyepûr�zs�nak vagy ebr�zs�nak is. A kerti r�zs�t ezzel a sz�p n�v�nnyel is helyettes�thetik. Ha l�tnoki �lmokra v�gynak, hintsenek k�t te�skan�l friss vagy sz�r�tott r�zsaszirmot forr� v�zbe, fedj�k le, �s hagyj�k �llni �t percig. Igy�k meg a fõzetet lefekv�s elõtt. Ha a szirmokat szerelmi f�st�lõszerekkel egy�tt �getik el, megn�velik a szerelmi var�zslatok siker�nek hat�sfok�t.
Vasfû (Verbena officinalis): Nevezik m�g b�jol�n�v�nynek, uborkafûnek, verb�n�nak. A druid�k szent f�ja, sz�mos r�tushoz �s r�olvas�shoz f�lhaszn�lt�k. Annyira nagy becsben tartott�k, hogy alkalomadt�n vasfû�ldozatot is helyeztek az olt�rra. El�getve t�vol tartja a ront�st, de j� szolg�latot tesz szerelmi var�zslatokn�l is, tiszt�t� hat�s�, �s p�nzt hoz a h�zhoz. Erõteljes hat�st gyakorol a m�sik nemre.
V�rehull� fecskefû (Chelidonum majus): Nevezik m�g v�rfûnek, g�dircnak, cinad�nnak is. Ha piros flanelbõl varrt zs�kot megt�ltenek v�rfûvel, �s a bõr�k k�zel�ben viselik, ezzel elej�t vehetik a t�rv�nytelen beb�rt�nz�snek. A n�v�nyt h�romnaponta cser�lni kell.