A BÕRBETEGS�GEKRÕL -  �LTAL�NOSS�GBAN

     Bõrbetegs�gek vagy latin nev�n dermat�zisok a bõrt megt�mad� betegs�gek, amelyek a bõrt, mint „speci�lis szervet” t�madj�k meg, vagy valamilyen betegs�g k�vetkezt�ben alakulnak ki. A bõrbetegs�geket okozhatj�k bakt�riumok (pl. furunkulosis), v�rusok (pl. herpes simplex), allergi�t okoz� anyagok (pl. csal�nki�t�s, ekc�ma), �lõsk�d�k (pl. r�h), bõrgomb�k, daganatok (pl. bõrr�k), a bõrmirigy mûk�d�si zavarai (pl. akne; szõrt�szõgyullad�s). Kialakulhatnak ezenk�v�l bizonyos fertõzõ betegs�gek k�vetkezm�nyek�nt (pl. rubeola, skarl�t), de kialakul�sukban az �r�kl�tt hajlamok is szerepet j�tszhatnak.

Bõrki�t�s - exanthema, a bõr v�ltoz� m�retû bõrfel�leten megjelenõ elv�ltoz�sa: bõrp�r, bõrkiemelked�sek, foltok, csom�csk�k, h�lyagocsk�k, gennyt�szõk, p�rk, pikkelyek �s hasonl�ak. A legt�bb bõrbetegs�g ki�t�ssel j�r, de mutatkozik fertõzõ betegs�gek (kanyar�, skarl�t, b�r�nyhimlõ, rubeola stb.), valamint t�l�rz�kenys�gi reakci�k �s allergi�k eset�n is.

Bõrgomb�sod�s - dermatomicosis, a bõrnek, hajnak vagy k�r�mnek, a bõrgomb�k �ltal okozott betegs�ge.

Bõrr�k - bizonyos bõrsejtekbõl kiindul� rosszindulat� daganat. Ismertebb fajt�i: basalioma, melanoma.

Bõrsz�n - a bõr vastags�g�b�l, v�rell�t�s�t�l �s a pigmentektõl (ler�k�dott fest�kanyag) f�ggõ saj�t sz�ne. A nap- �s egy�b sug�rz�sok �tmenetileg vagy tart�san n�velik a fest�kanyag-k�pzõd�st a bõr felsõ r�teg�ben.

Ekc�ma - Az ekc�ma (amelyet olykor a dermatitisek k�z� sorolnak) t�bb, egym�ssal rokon, viszket�shez �s bõrgyullad�shoz vezetõ �llapot gyûjtõneve.

Papula (lat.) - bõrg�b, g�bcse. Rizsszem alak�, gyullad�sos bõrduzzanat.

Neurodermatilis - erõs viszket�ssel j�r�, idegi alap�, t�bbnyire kr�nikus lefoly�s� bõrgyullad�s.