�vtizedek �ta mindjobban nõ az �rdeklõd�s a pog�ny hitvil�g ir�nt. Az emberek a vall�s gyakorlatiasabb, testre szabottabb v�ltozatait ig�nylik; olyasvalamit, ami nemcsak hitet ad, de az �letminõs�get is jav�tja. Az egyszerre gyakorlatias �s spiritu�lis pog�ny vall�s �s m�gia messzemenõen teljes�ti ezeket az elv�r�sokat.
A kelta �s/vagy druida vall�st rendszerint �r, angol vagy walesi eredetûnek tartj�k, pedig valamikor a kelt�k Eur�pa nagy r�sz�t ben�pes�tett�k. Civiliz�ci�juk nyomait D�l-Franciaorsz�gban csak�gy megtal�ljuk, mint Spanyolorsz�gban, �szakon a N�metalf�ld�n, a brit szigeteken �s �rorsz�gban.
A kelta m�gia gyakorl�s�hoz nem sz�ks�ges az itt �lõ n�pcsoportokhoz val� tartoz�s. Mind�ssze a kelta mitol�gia �s m�gia ir�nti �rdeklõd�sre van sz�ks�g, meg m�ly k�z�ss�g�rz�sre a term�szettel �s annak erõivel.
A kelta hitvil�g a F�ld �s az elemi szellemek tisztelet�ben gy�kerezik, ez ut�bbiak mintegy a term�szet legl�nyeg�t alkotj�k. A vil�gunkat f�l�p�tõ n�gy alapelem: a f�ld, a levegõ, a tûz �s a v�z.
A hajdani kelt�k behat�an ismert�k �s tisztelt�k a n�v�nyek �s �sv�nyok gy�gy�t� �s m�gikus tulajdons�gait. A F�ld, a f�k meg saj�tos sziklaform�ci�k energia�ramait haszn�lt�k f�l var�zslataikhoz. Ezek sor�n megid�zt�k az elemi szellemeket �s az �rek "kis n�p�t", azaz a britek man�it �s t�nd�reit.
Legm�lyebben azonban - �s ebben szinte egyed�l �llnak az õsi n�pek k�z�tt - a Nagy Any�t tisztelt�k, az anya- �s harci istennõket. Elmondhatjuk, hogy a kelt�k ama kev�s n�pcsoport k�z� tartoztak, akik a r�mai �s kereszt�ny beavatkoz�s elõtt ugyanolyan hatalmat tulajdon�tottak istennõiknek, mint isteneiknek.
Ezzel nem azt �ll�tjuk, hogy a t�bbi pog�ny vall�s nem tisztelte a Nagy Any�t. T�zetesebb vizsg�l�d�s ut�n azonban r�j�v�nk, hogy a legt�bb panteonban a f�rfi istens�gek jobban sz�hoz jutottak, s nagyobb befoly�st mondhattak maguk�nak. A nõi isteneknek megvolt a maguk kijel�lt helye ebben az istenvil�gban, a f�rfi istens�gek elsõbbs�ge ugyanakkor megfellebbezhetetlen volt.
A kelta istennõk tisztelete �s legend�ik nem utalnak m�sodlagos helyzet�kre. Ez a m�ly tisztelet az eg�sz t�rsadalmat �titatta. K�vetkez�sk�ppen a kelta nõket is megbecs�lt�k, sok szem�lyes joguk volt, magas rangot t�lthettek be, �s birtokaik is lehettek. A papnõket ugyancsak nagy becsben tartott�k. A nõk nemcsak any�k voltak, de harcosok is, �s egyenlõ jogokat �lveztek a f�rfiakkal.
Vajon ez a t�rsadalmi berendezked�s �rtott-e a k�z�ss�g eg�sz�nek, vagy levont-e a f�rfiak �rt�k�bõl? A t�rt�nelem hat�rozott nemmel felel erre a k�rd�sre. A kelt�kat az �vil�g egyik legfejlettebb vall�ssal rendelkezõ, legharciasabb n�pcsoportjak�nt tartjuk sz�mon, s csup�n akkor gyeng�ltek meg, amikor utat nyitottak a kereszt�nys�g erõszakos terjeszked�se elõtt.
Egy kelta �lete tele volt var�zslattal. �tv�smunk�ik, ruh�zatuk, haszn�lati t�rgyaik �s hajl�kaik d�sz�t�s�nek egybefon�d� ind�i, kacskaring�i is m�gikus c�lt szolg�ltak; megt�rt�k a ront� szem erej�t, �s visszak�ldt�k a ront�st a rosszakar� fej�re. A kelt�k �gy tartott�k, hogy isteneik b�rhol, b�rmikor megjelenhetnek, s az emberi fajnak mintegy k�teless�ge is, hogy sz�ks�g eset�n seg�ts�g�l h�vja az istenvil�got. Abban is hittek, hogy mindenkinek minden tõle telhetõt el kell k�vetnie �lete jobb�t�s�ra, ez pedig hat�rozottan var�zspraktik�kat jelentett mind nagy, mind kis m�retekben. Ennek megval�s�t�s�hoz azonban egy kelt�nak folyamatos tanul�sra, fejlõd�sre volt sz�ks�ge.
Aki ma hat�konyan szeretn� gyakorolni a kelta m�gi�t, annak el kell saj�t�tania a n�v�nyek �s gy�gyf�vek var�zstudom�ny�t. K�l�n�s erejû k�veket kell keresni�k s szolg�latukba bûv�lni�k, majd energiarakt�rk�nt, f�ltve õrz�tt kincsk�nt babusgatniuk. Tisztelni�k kell az element�lok �s az elemek hatalm�t, meg kell bar�tkozniuk vel�k, �s a seg�ts�g�k�rt kell folyamodniuk. Egysz�val azzal az õsi isteni befoly�ssal kell �lni�k, amelyben a kelt�k hittek, s amely mindm�ig eleven hat�erõ.
Mindenekelõtt azonban t�l kell l�pni�k a val�s�g kor�bban alkalmazott szûk�s defin�ci�j�n. �jra kell gondolniuk, mi az, ami lehets�ges, �s mi az, ami nem; ha ezt teszik, elõbb-ut�bb r�j�nnek, hogy bizonyos var�zsfog�sok mellett semmi sem elk�pzelhetetlen. E saj�tos var�zslatok egy�ttes�t nevezz�k m�gi�nak.
A m�gia felf�ggeszti a k�zzelfoghat� vil�got, hisz a l�thatatlanban, �s f�lhaszn�lja azt, hiszen �szt�n�sen �rezz�k ezeknek az erõknek a mûk�d�s�t. A kelta m�gia teh�t nem tesz m�st, minthogy szolg�lat�ba �ll�tja a l�thatatlant, s f�lhaszn�lja a term�szet erõit az �let jobb�t�s�hoz.
A m�gi�t nem tanulm�nyozhatjuk laborat�riumban, nem boncolhatjuk f�l �s helyezhetj�k mikroszk�p al�. Felhaszn�l�i tudat�ban �l, �s mindennapjaikban �rezteti hat�s�t. A pog�ny m�gia egyszerre gyakorlati sz�ks�gszerûs�g �s a vall�si �let szerves r�sze. A pog�nyok minden idegsz�lukkal a val�s�ghoz k�tõdnek. R�ges-r�gen r�j�ttek, hogy akit nem nyûg�znek le a mindennapok gondjai, az szabadabban foglalkozhat a magasabb rendû erõkkel, �s ezek k�szs�gesebben szegõdnek szolg�lat�ba. Azt is tudt�k, hogy az �n�ll� ember aligha ir�ny�that�, befoly�solhat� akarata ellen�re.
Itt az ideje, hogy a kelta m�gia visszat�rjen, s visszanyerje hajdani sarkalatos szerep�t. Egyre t�bben el�gedetlenek a hagyom�nyos vall�sokkal. Õk r�g kitaposott, �m az idõk folyam�n benõtt �s a hamiss�gt�l �thatolhatatlann� v�lt �sv�nyeken indulnak el. De m�r maga a keres�s is friss levegõt �ramoltat a vall�si �letbe, �s megtiszt�tja az õsi �sv�nyeket. S ha egyszer szabadd� v�lik az �t, ism�t r�lel�nk az õsi b�lcsess�gre, �s javunkra ford�tjuk tan�t�sait. A keresõk sikerre �s gyarapod�sra sz�m�thatnak. Ez a siker l�tv�nyos lesz, �s mindennapi �letfelt�teleiket is megjav�tja majd.
A pog�ny hitvil�g kedvelõi rendszerint nem hajolnak meg az elfogadott t�rsadalmi norm�k elõtt, hiszen �j�t�k õk, �tt�rõ gondolkod�k, a b�lcsess�g �s a lelki fejlõd�s keresõi. Tudj�k, hogy a szem�lyes fejlõd�s �s a k�zvetlen �letk�r�lm�nyek jobb�t�sa ugyanolyan fontos, mint a lelki, spiritu�lis t�k�letesed�s. A kiegyens�lyozott szem�lyis�g �s a siker - b�rhogyan hat�rozzuk is meg - azok a m�rf�ldk�vek, amelyek az õsi �sv�nyeket szeg�lyezik.