Pubert�s

A m�sodlagos nemi jelleg megjelen�s�t�l a nemi teljess�g kialakul�s�ig kb. 8 �v telik el. A pubert�s kezdete eg�szen pontosan nem hat�rozhat� meg. Az elind�t� a hipof�zis gonadotrophormon termel�d�s�nek rohamos n�veked�se, amit a hipotalamusz ir�ny�t. Elind�tja az ov�riumok primodi�lis t�sz�k fejl�d�s�t, �s megindul a t�sz�hormon termel�d�se. Ezzel egyid�ben tetemesen megn� a mell�kvesek�regben az androgenek �s m�s kortikoszteroidok termel�d�se. A m�sodlagos nemi jellegek fejl�d�se figyelmezteti a serd�l�t a jelent�s v�ltoz�sokra, az els� menzesz megjelen�se azonban ijeszt� lehet, ha v�ratlanul, el�k�sz�t�s n�lk�l �ri a kisle�nyt. A sz�l�k, iskolaorvos, nevel�k k�z�s feladata a felvil�gos�t�s. A hi�nyos ismeretek, vagy a maradi gondolkoz�st t�kr�z� felvil�gos�t�s pszich�s �rtalmakat, dysmenorrhoeat, a nemi �letben zavarokat okozhat.

A gyermekn�gy�gy�szat hely�t �s feladatat �gy lehetne meghat�rozni:

A gyermekn�gy�gy�szat a sz�let�st�l a l8 �ves korig terjed� le�nyok nemi szerveinek megbeteged�s�vel, kezel�s�vel, szexu�lis felvil�gos�t�ssal, eg�szs�gnevel�si feladatokkal foglalkoz� szakter�let.

A gyermekn�gy�gy�szati szakfeladatokat orsz�gosan gyermekn�gy�gy�szati szakvizsg�val rendelkez� szakorvosok l�tj�k el.

Gyermekn�gy�gy�szati vizsg�l� elj�r�sok: els�rend� feladata a bizalmi l�gk�r, a beteg �s hozz�tartoz�i sz�m�ra, a f�lelem �s szorong�s lek�zd�s�re, a tabu t�m�k felold�d�s�ra megteremteni az intim l�gk�rt.

A durva fejl�d�si rendelleness�geket sz�let�s ut�n felismerik.

Testm�retek m�r�se, tests�ly, testalkat, m�sodlagos nemi jelleg alakul�sa alapj�n beilleszthet� a serd�l�si kor.

A szem�remtest hiper�mi�ja, v�lad�k jelenl�te, vakar�z�si nyomok, h�mhi�nyok gyullad�sra utalnak. Ezek az elv�ltoz�sok az anus gy�r� k�rny�k�n is megtal�lhat�k.

Mostan�ban igen gyakori k�rk�p, a h�vely hi�ny�t kelti, amikor a kisajkak �sszetapadnak, synechia vulvae, ami egyszer� beavatkoz�ssal megoldhat�. Jelent�s�ge igen nagy. A beavatkoz�ssal a k�s�bbi urogenit�lis fert�z�sek megel�zhet�k. Csak hormon�lis nyugalmi szakban alakul ki.

Vulvovaginitisben h�velyv�lad�k-v�tel �s teny�szt�s t�rt�nik.

A nemi �letet �l� serd�l�k vizsg�lata nem t�r el a feln�ttek�t�l. Bimanualis vizsg�lat, kolposzk�p �s onkocitol�giai vizsg�lat sz�ks�ges. Gyakorlott gyermekn�gy�gy�sz rectalis vizsg�lattal is megfelel�en tud t�j�koz�dni.

Egyszer� m�szeres vizsg�l� eszk�z a vaginoszk�p. A h�velybe felvezethet� v�kony, cs�szer� endoszk�p, amely j�l haszn�lhat� idegentest elt�vol�t�sra, v�lad�k v�telre, h�vely cervix daganatainak felismer�s�re.

Az ultrahang vizsg�lat jelent�s�ge megfelel� j�rtass�g mellett igen hasznos. Non-invaz�v beavatkoz�st �s megfelel� t�j�koz�d�st biztos�t a kismedenc�ben tal�lhat� szervekr�l: az uterus nagys�g�r�l, a petef�szek szerkezet�r�l, m�ret�r�l, az endometrium vastags�g�r�l.

A rtg. vizsg�lat seg�ti a csontkor meg�llap�t�s�t, a sella felv�tel az esetleges daganatok kiz�r�s�t teszi lehet�v�.

A laparoszk�pia a nemi szervek fejl�d�si rendelleness�g�nek pontos meghat�roz�s�ra, vagy esteleges tumorok sz�vettani meghat�roz�s�ra alkalmas.

Gyakran kell ig�nybe venni a rutin labor lehet�s�get, a hormonlaborat�riumot �s a mikrobiol�gi�t. A genetikai laborat�rium felbecs�lhetetlen a kromosz�ma-rendelleness�gek diagn�zis�ban.

A nemi �r�s zavarai

A pubert�s t�netei a v�rhat� �letkorn�l l�nyegesen kor�bban jelentkeznek. Mindenkor k�r�ltekint� kivizsg�l�s sz�ks�ges.